Erdő Péter: Jog, kánonjog, kultúra egy új antropológiai helyzet küszöbén
1. A jog fogalmának értelmezése nagy változatosságot mutat a legújabb kori gondolkodásban. A pozitivizmus csúcsán Hans Kelsen tiszta jogtanának megjelenése éppúgy végletet képvisel, mint a vele ellentétes póluson jelentkező institucionalizmus bizonyos változatai vagy a marxista jogfelfogás. A legújabb időkben elméleti és gyakorlati síkon erőteljesen tetten érhető az a folyamat, amely a társadalmi viselkedés erkölcs és jog nélküli vezérlésének lehetőségét veti fel. Ilyen háttérben jelentősnek tűnik az a jogtípus, amit a szakrális jogrendek- köztük sajátosan a kánonjog - képviselnek.
2. A kánonjog meghatározásának kérdése, jogi és teológiai jellege erősen foglalkoztatta a keresztény felekezetek egyházjogászait és hittudósait. A vita állásának bemutatása után az előadó intézménytörténeti oldalról kísérli meg a kánonjog sajátos jellegének meghatározását és annak a funkciónak a megjelölését, amelyet ez a szakrális jogrend napjaink társadalmában betölthet.